Ebben az évben ünnepeljük Szigethalom várossá válásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból kértük Fáki László polgármestert, hogy beszéljen nekünk a 10 év sikereiről, kudarcairól és arról, hogy az akkori célokat hogyan sikerült megvalósítani.

Szerk.: A Köztársasági Elnök az 52/2004 (V.25.) K. E. határozatával adományozott városi címet Szigethalomnak, amely 2004. július 1-től lépett hatályba. Miért volt fontos az akkori vezetésnek a várossá nyilvánítás?

F.L.: 2004-re Szigethalom lakosságszáma jóval meghaladta egy kisvárosi lakosság lélekszámát. Elkészült a szennyvízelvezető rendszer, de az utak többsége még földút volt, nem volt bölcsőde és hiány volt óvodai férőhelyekből. A másik, amit még tapasztalnunk kellett, hogy országosan alig volt ismert a településünk. Bár sokan laktunk itt, mégsem volt semmilyen presztizse. Ha egy befektetővel beszéltünk, Szigethalom neve semmit nem mondott. Kis falunak tekintették, ahová nem érdemes pénzt befektetni.

Szerk.: Ezeket a problémákat orvosolta a városi rang megszerzése?

F.L.: Ha nem is orvosolt mindent, de sok mindenhez hozzá segített. Fontos volt, hogy az akkori körülmények között a település személyi jövedelemadóból való támogatása két kategóriát ugrott, ami 40 millió forintos támogatás növekedés volt. Ez a pénz és a bevezetett kommunális adó lehetőséget teremtettek céljaink eléréséhez. Ekkor döntöttünk az új óvoda, a bölcsőde építéséről és elindítottuk a földutak szilárd burkolattal való ellátását. Az új óvodát 2007-ben adtuk át, így kapacitásaink 50 százalékkal nőttek. 2008-ban került átadásra a bölcsőde, ami soha nem volt a településen.

Ugyanebben az évben fejeztük be 102 utca burkolását 620 millió forintból. Ezeken kívül még sok minden más is történt, mert 2010-ig az önkormányzati vagyon több mint 2 milliárd forinttal nőtt. Ezt elősegítette az állami támogatás növekedése, a kommunális adó kivetése és a rengeteg megnyert pályázat.

Szerk.: Szigethalom presztízse is nőtt a városi ranggal? Erről nem tett említést!

F.L.: Úgy gondolom, igen! Erre az időszakra tehetők a legnagyobb magán beruházások is. Ekkor sikerült pontot tenni a kábeltelevízió fejlesztésére. Ma már elképzelhetetlenek a hétköznapok az internet és kábeltelevízió nélkül!

Sikerült megegyezni a Magyar Postával és megépült az új postaépület a Szabadkai utcában. Ma már nem az a probléma, hogy az ügyfelek kint állnak az utcán, hanem az akkor nagynak számított parkoló már nem elég.

Betelepültek a városba szupermarketek,  a Spar és a Penny Market. Megépült a Jysk áruház. De létrejöttek sikeres kisvállalkozások is. Mindez folyamatos iparűzési adó bevétel növekedést is jelentett.

Szerk.: Ezek mind jelentős változások. Mire a legbüszkébb?

F.L.: A szigethalmi civilszervezetekre, a városi könyvtárra és a városi szabadidőközpontra!

Szerk.: Miért is?

F.L.: Azért, mert mindezek a normális emberi kapcsolatokat segítik elő. Fontos természetesen az infrastruktúra, mert segíti a komfortérzetünket, de sokkal fontosabb az emberi tudás és kezdeményező képesség. Rendezvényeink sokaságát önkéntesen, civil szervezetek hozzák létre. Ezt nagyban elősegítette a Szigethalmi Városi Szabadidőközpont és Helytörténeti Gyűjtemény létrehozása. A Hegedüs Géza Városi Könyvtár pedig a város büszkesége. Egy igazi tudásközpont. De ez az intézmény is nagyon segíti a civil szféra működését.

Szerk.: Tehát Ön szerint a 10 évvel ezelőtt kitűzött célokat sikerült megvalósítani?

F.L.: Igen! Amint említettem, rengeteg fejlesztés történt a városban és az ismertségünk is nőtt. Erre az időszakra esett a város nemzetközi kapcsolatainak kiteljesedése is. Szerződést kötöttünk a lengyel Jaworzno és a svéd Söderhamn városával. Nagyon sok fiatal ismerhette meg ezeket az országokat és városokat.

Szerk.: Úgy látom, teljes mértékben sikeresnek ítéli meg a város fejlődését az utóbbi 10 évben!

F.L.: Azért ez nem teljesen így van. Emlékeim szerint Orbán Viktor mondta egyszer egy beszédében, hogy „minden probléma megoldása, egy újabb problémát vet fel“. Ezt én nagyon igaznak tartom, bár, aki ismer, az tudja, nem vagyok elkötelezett híve.

Megépültek az utak, de újabb igényként merült fel a járda. Leginkább probléma a Mű úton van, ahol a forgalom egy autópálya forgalmával vetekszik.

A világban elindult gazdasági válság a mi településünket is elérte. Erre tett még rá a devizahitelek problémája. Az ezek miatt keletkező szociális válság mindennapos konfliktusokat okoz a polgármesteri hivatalban.

Évfordulókon nem szoktunk konfliktusokról beszélni, de a jelenlegi ciklusban hozott képviselő-testületi döntések sem kedveztek. Több mint 1,3 milliárd forint forrástól estünk el, a városközpont és a vízminőség javító pályázat lefújásával és sikerült minden tartalékunkat felélni a Szabadkai utcai beruházással.

Mindezek jól látszódnak a település arculatán is. Gondozatlan ingatlanok, elhanyagoltság köz- és magánterületeken, lerobbanó intézmények. Sajnos erről is beszélnünk kell, mert ez is ehhez a 10 évhez tartozik.

Szerk.: Ebben az évben önkormányzati választások is lesznek. Indul?

F.L.: Igen!

Szerk.: Milyennek látja Ön a következő 10 évet a város életében?

F.L.: Nem lesz könnyű a folytatás! Célok vannak, de a megvalósításukhoz pénz kell! A kormány teljes egészében megváltoztatta az önkormányzatok finanszírozását. Ennek pozitív hozadéka az adósságok teljes átvállalása, negatívuma az állami források nagymértékű elvonása. A kettő egyenlege sajnos komoly mínusz az eddigiekhez képest Szigethalom számára.

Négyféle dolgot látok, amivel forrást tudunk bővíteni. A helyi vállalkozások segítése és újabb vállalkozások letelepedésének segítése. A turisztika fejlesztése, a Dunára, az erdőre, az Emese Parkra való támaszkodással. A nem kötelező feladatok kiadásainak csökkentése pl. tiszteletdíj, szakértői átalánydíjak, átláthatatlan kft. Nem utolsósorban pályázatok, amelyekben mostanában kevéssé voltunk sikeresek.

A költségvetést pedig át kell alakítani az új feladatfinanszírozási rendszernek megfelelően, mert ebből már 2013-ban komoly, 20 millió forintos visszafizetés adódott.

Amire költeni kell! Az elmaradt épület felújítások, járdák és azon belül is a Mű út biztonságossá tétele. Az utak karbantartása, de sokkal kevesebb pénzből, olcsóbb technológiával, mint a Szabadkai utca. A könyvtár építését be kell fejezni. Meg kell oldanunk a Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola felújítását. Át kell gondolni a városközpontnak szánt terület funkcióját és a meglévő sportpályát kell felújítani. Talán ezek a legfontosabb pontok, amiket én gondolok az elkövetkező 10 évre.

Szerk.: Köszönöm az interjút!