Valamikor egy hosszú tél után, Szent Péter egy zsákba kötve leküldte Sándorral a meleget a földre. Sándor megszomjazott és, feladatát feledve elidőzött egy kocsmába. Szent Péter, Józsefet is leküldte hát, mert csak nem lett tavasz a földön, de József sem tett egyebet, mint a kocsmában borozgatott a Sándorral. Így hát Benedeknek is el kellett indulnia, megkeresni a zsák meleget, de ő is elakadt a kocsmába. Végelkeseredésében Mátyást küldte Szent Péter, aki aztán, ráparancsolt a „meleg szentekre” és végre a földre került a meleg.

Hát ebben az évben Sándornak irtózatosan nehéz dolga volt, hiszen a hidegrekordok után kellett volna hétfőn meghozni a meleget, de úgy döntött borozgat még egy kicsit. Csak reménykedni lehet, hogy a népi regula nem tévedhetetlen, miszerint: „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható„

Kedden megpróbálkozik József is a rügyfakasztással. Már csak azért is jó lenne, ha sikerrel járna, mert az Ipoly környékén azt tartják a népek, hogy sok halottat jelent a József napi rossz idő.

Ha leér Józseffel a meleg a földre, eljönnek a madárzajtól hangos hajnalok - „Szent József kiosztja nekik a sípot„-  megérkeznek az első fecskék és visszajönnek a gólyák is. Gólyánk már biztosan van, hiszen a Fekete gólyák, pár napja megérkeztek a Gemenci erdőbe, de bizonyosan fázósan kezdték az idei költést.

Az alföldi területek népi jóslói is nehéz helyzetben lesznek, ha nem lesz szivárvány József napján, mert, ha vastagabb a sárga csíkja, akkor jó búzatermést remélhetünk, ha pedig széles a piros, akkor jó bortermést.

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe március 21-én jön el. Ezen a napon megszentelik a fokhagymát és a zsírt, úgy tartják, hogy az ekkor vetett vöröshagyma meggyógyítja a felfúvódott marhát is. Szeged környéki asszonyok ezt a hagymát augusztus 24.-én szedték fel, majd feltették a tetőre, ahol 7 napon át szárították, hogy ennek a hagymának a főzetével tífuszosokat gyógyítsanak. Az idei évben Benedek napja még nem lesz alkalmas a vöröshagyma elvetésére, de tífusz ellen sincs szükségünk már főzetre.

Akár sikerül a „meleg szentek”tavasz fakasztása, akár nem, Benedek napján kezdődik a csillagászati tavasz, az elmaradhatatlan napéjegyenlőséggel. A néphagyomány szerint viszont a tavasz első igazi napja, vagyis a „harmatszedés napja”, március 24-e.
Másnap pedig, Jézus fogantatásának napján a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepétől, pontosan kilenc hónapra már karácsony is lesz.