Előszedtem egyetemi jegyzeteimet, hogy pontosan tudjam meghatározni a kerettanterv fogalmát, hát én szó szerint azt tanultam, hogy az „iskolatípusokra, tantárgyakra, tantervi modulokra határozza meg a kötelező tananyagot és követelményeket”. Én a gyakorló ápoló kerettantervvel ismerkedem közel fél éve. A 3 éves ápolói képzés többször módosult a hosszúnak nem mondható, de annál intenzívebb pedagógiai pályám során.

Az iskolában. 2014-ben végeznek az utolsó 2008-as szakképzési törvény szerint vizsgázó 3 éves ápoló képzésben részt vett osztályok. Most másodikasok a 2011-es szakképzési törvény szerint tanulók, akik egy része (tanultak egészségügyi modult a középiskolában) már 2 éves képzésre jár, a másik része pedig még 3 év alatt képződik nővérré. Aztán most elsősök a legújabb, azaz a 2013-as törvény szerint tanulók. Esszét lehetne írni az előző moduláris oktatás és vizsgáztatás útvesztőiről, de az idei mindent ver.

Nézzünk csak pár momentumot:

A Gyakorló Ápoló névre keresztelt képzés 2 éves, az évek során 8 tantárgy van, ami elsőre elég kevésnek tűnik, de van benne egy kis csavar. Van például egy úgynevezett egészségügyi alapismeretek tantárgy, és ezen belül van 8 témakör: szociológia, pedagógia, népegészségügy, egészségfejlesztés, etika, egészségügyi ellátórendszer, környezet egészségügy, egészségfejlesztés. Tehát, ami eddig tantárgy volt, és külön jeggyel osztályoztuk, azt most átnevezték témakörré.  8 témaköri érdemjegyből, 1 átlagolt jegyet fog kapni a tanuló. Így ha azt veszem, hogy az imént említett témakörök egyenértékűek, és ugye 100% a maximum akkor a témakör jegyek egyenként 12,5%-ot érnek. Nem vagyok jó matekos, de ez azt jelenti, ha kedves ápoló tanonc a 4 témakörből megbukik és 4-ből elégségesre remekel, akkor a tantárgyát elégségesre teljesítette.

Nézzünk meg még egy tantárgyat részletesen a neve klinikai ismeretek, ezen belül van 10 témakör: Anatómia, gyógyszertan, belgyógyászat, sebészet és traumatológia, gyermekgyógyászat, általános kórtan, mikrobiológia és járványtan, diagnosztika, terápia és az elsőellátás. Itt egy kicsit már súlyosabb lesz a helyzet az osztályozással. Ha minden tantárgy egyformán fontos, akkor, ha a tanulónak belgyógyászatból, sebészetből-traumatológiából, gyógyszertanból, gyermekgyógyászatból, terápiából nulla a teljesítménye, és az összes többi témakört elégségesre teljesítette, már megfelelt. Azért ez nem hangzik valami fényesen.

Lehetősége van a tanári karnak a helyi tantervben súlypontozni a tantárgyakon belüli témaköröket. Ebben az esetben mondjuk, kettő tantárgy százalékban, ha eléri az 50-et akkor az összes témakörből újra kell vizsgázni a hallgatónak. Viszont itt is van egy pici bibi. Az első év képzése közös minden egészségügyi szakmacsoportnak (mentősök, gyógy-, és sportmasszőrök, gyógyszertári asszisztensek, fogászati asszisztensek, csecsemő-, és gyerekápolók, labor asszisztensek, Rtg asszisztensek és szövettani asszisztensek), ez még annyira nem is lenne rossz, de mi lesz a témakörök súlypontozásával. Egyben nagyjából egyet értünk, hogy az anatómia mindenkinek nagyon fontos. Mi a helyzet pl. a belgyógyászattal? Az ápolónak rettentően fontos, a mentősnek is fontos, de neki a legfontosabb az elsőellátás. A gyógyszertári asszisztensek a gyógyszertani alapismeretek a legfontosabb, a fogászati asszisztensnek az általános kórtan, a laborosoknak a diagnosztika lesz a legfontosabb. De még témakörökön belül is teljesen más fontos a különböző szakokon. Anatómiából az óraszám jóval nagyobb részét teszi ki a masszőröknél és a rtg. Asszisztenseknél a mozgás szervrendszer, míg az ápolóknál ez a legkevésbé hangsúlyos.

Persze szakonként súlypontozhatjuk a témaköröket a tantárgyakon belül, meg a témakörökön belül is a tananyagot. Itt azért már jócskán bonyolódik a helyzet és szerintem országos szinten követhetetlen, és az iskolák átjárhatatlanokká válnak.

Tovább nem is szemezgetném a kerettantervet, csak még egy apróság a tananyag tartalommal kapcsolatosan. Kérdem én, hogy a 12 elvezetéses EKG elkészítése miben különbözik, a szülészet-nőgyógyászati-, neurológia-, pszichiátriai-, urológiai-, kisklinikumi, sürgősségi-, és mozgásszervi sebészeti profilú osztályon?  Mert mindegyik tantárgyból külön-külön tanítjuk és követeljük is. Aztán, hogy biztosan mindenki ki tudja vitelezni ezt a technikailag igen bonyolult eljárást mindennapos bevatkozások, eszközös vizsgálatok, ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál és a diagnosztikus és terápiás beavatkozások témaköröknél még visszatérünk rá. Aztán ami biztos az a tuti alapon, a ráképzésben (3. év) még a szakápolói feladatok sürgősségi osztályon elnevezésű témakörben újra ismételjük.

Furcsaságok ezek az oktatásban is, a mérhetetlen dilettantizmus jele. Így nem lehet „szakembereket” képezni, vagy akiket így képeznek, nem lesznek „szakemberek”.

KZ