A világnap alapját Edward O. Wilson amerikai rovarász és természetvédelmi szakember teremtette meg, 1997-ben, amikor több tucat botanikus és zoológus részvételével a New York állambeli Walden-tó környékén megnyitotta az első Biodiverzitás Napot. 2000-ben az ENSZ közgyűlése a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjává nyilvánította május 22-ét.

A Földünkön élő fajok számát legfeljebb csak megbecsülni tudjuk, hiszen még ma is évről évre fedeznek fel új fajokat a természettudósok. Nagyjából 1,5 millióra tehető a napjainkig leírt, felfedezett állat- és növényfajok száma, ám a legóvatosabb becslések szerint is úgy 5 millió faj élhet a Földön, ám egyes vélekedések szerint bolygónkat benépesítő állat- és növényfajok száma akár a 80 milliót is elérheti. Az élővilág változatossága nem véletlenül alakult ki! A sokféleség biztosítja a bioszféra stabilitását. Minden kipusztult fajjal, a sokféleség bármilyen csökkenésével maga a bioszféra veszít a stabilitásából, ami különösen kataklizmák, természeti katasztrófák, járványok esetén érzékelhető.

A biodiverzitás megóvása alapvető feltétele fennmaradásának.

Miért is veszítünk el fajokat?

A természetes élőhelyeket – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket –  már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari célból.

Szennyezés gondoljunk a vizek szennyezésére, a nitrát tartalmú talajjavítószerekre vagy az olajszállítók baleseteire.

Kizsákmányolás, mely során veszélybe kerülnek állatok, amiket hatalmas mennyiségben levadásznak, hogy impozáns szállodák, és partik eledeleként feltálalják (a halászterületek 75%-a veszélyben van). Esetleg dísztárgyakat készítsenek a legyilkolt állatok csontjaiból (elefántcsont), bőréből (tigris, medve).

Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 ^oC-os átlag évi hőmérsékletváltozást. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené.

Naponta közel 50 faj hal ki a világon. Miért is van ez kihatással a mi életünkre?

Minden állat valamilyen úton bekapcsolódik a táplálékláncba, ha egy is kiesik, súlyos következményekkel jár. Elszaporodnak olyan fajok melyeknek ellensége kihalt és súlyos egyedszám csökkenés lesz a következménye annál a fajnál, melynek tápláléka volt az „eltűnt” faj.

A szegényebb népcsoportok sokkal inkább ki vannak téve a biodiverzitás elvesztésének, mivel nagyon sokuk a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez.

A hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatóinak előrejelzése szerint a légkör szén-dioxid tartalma néhány napon belül elérheti a 400 ppm-es értéket, vagyis a 0,4%-ot, mely egy kritikus pontot jelent a globális felmelegedés folyamatában. Az elmúlt 40 év kutatásai szerint lényegében egyértelmű, hogy az emberi tevékenység felelős a légkör növekvő szén-dioxid szintjéért. A legtöbb éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás az energiatermeléshez köthető, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez, de számottevő az erdők kiirtásából, fajok eltűnéséből adódó probléma is.  Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak majd mindennapossá. Kiszámíthatatlan, hogy mennyi élőlény nem tud majd alkalmazkodni a változásokhoz, az életterületük átalakulásához.

A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat. Meg kell védeni a természetes élőhelyeket. A védelem érdekében rezervátumokat, nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket kell kialakítani. Mérsékelni kell az ember környezetkárosító, környezetet átalakító tevékenységét is. Konkrét természetvédelmi programokra, nemzetközi egyezményekre is szükség van. A közvetlen védelmi intézkedések mellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen eleme a biológiai sokféleség védelmének. Végső soron ez a célja a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjának is. Felhívni a közvélemény, a széles nyilvánosság, a társadalmi szervezetek és kormányzati szervek figyelmét mindazokra a veszélyekre, amelyek a földi élet sokféleségét fenyegetik, valamint arra, hogy a biodiverzitás megőrzése csak széleskörű összefogással lehetséges.

A WWF nemzetközi szervezet hazánkban a mocsári teknőst, a hódokat, a magyar szürke szarvasmarhát és a Przewalski lovakat, illetve ezek élőhelyeit védi.

A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja (május 22.) alkalmából a Füvészkertért Alapítvány és az ELTE Botanikus Kertje kiállítást rendez május 22 és 29. között.