Két részletben lesz béremelés, de kiszámítható pedagógus életutat ígér a kormány.

Az utolsó jogszabály-módosítás értelmében a pedagógusokat végzettségük szerint három csoportba sorolják, és ettől, valamint a szolgálati idejüktől függően változik a fizetésük.

Az eredeti elképzelés szerint a középiskolai végzettségű pályakezdő pedagógusok munkába állásuk első három évében a mindenkori minimálbér 120 százalékát kapnák, az alapszakon végzettek 180, a mesterdiplomával rendelkezők 200 százalékban részesülnek. A július végén megjelent bértábla szerint pedig a középfokú végzettségűek esetében a minimálbér 118,5 százaléka lesz az alapbér, a főiskolai papírral tanítók a mindenkori minimálbér 157,8 százalékát, az egyetemi oklevéllel tanítók a 172,9 százalékát kapják meg szeptembertől, októberi utalással.

Bértábla ITT.

Az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy az új bértáblát nem a törvénymódosítás után kellett volna közölni? Hiszen augusztus 20-a utánra tervezett rendkívüli parlamenti ülésen Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint a köznevelési törvény módosításához szükséges törvényekkel foglalkoznak majd. Lehet az is, hogy nem ez a bértábla a végleges?

A második kérdés, hogy akkor mi a helyzet az életpályamodell kategóriáival - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - ? Akkor most a ledolgozott évek és a végzettség lesz a döntő, vagy jön az új besorolás?

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság sajtóközleményében olvasható:

„Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket felvető láthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.”  - szóval mi eddig csaltunk, nem tanítottunk színvonalasan?  Most pedig majd pénzzel ösztönöznek bennünket, hogy hivatásunkat megfelelően lássuk el?

El kellett gondolkodnom a hivatás és a munka közti különbségen.

Egészen az ősbűnig vissza kellett mennem az időben: A teremtéstörténetből kitűnik, hogy Isten terveiben az ember számára a munka nem volt szükséges, de miután megkísérelte, hogy olyan legyen, mint az Isten, megváltozott a helyzet. Az Isten magára hagyta az embert és saját erejéből kellett jövőjét és boldogságát biztosítani a munkával. A hivatás lényege pedig nem a saját létbiztonság megteremtésében, hanem mások szolgálatában valósul meg, és értékét nem lehet pénzzel vagy más anyagi ellenszolgáltatással kompenzálni.

Ezzel a kitekintéssel csak arra szeretnék rávilágítani, hogy az a pedagógus, aki a RETTENTŐEN alacsony fizetésért nem oktatott-nevelt színvonalasan a magasabb bérért sem fog. Aki pedig hivatásként tekint a pedagógus tevékenységre, annak a kedvét az ilyen, és ehhez hasonló célozgatások a bizonytalanság veszi el.

Örül persze minden pedagógus a plusz pénznek, hiszen jobban tud a HIVATÁSÁRA koncentrálni az, akinek hónap végén nem üres a zsebe. Viszont olyan sok mindent írtak, mondtak, tájékoztattak már, hogy csak akkor hisszük el, ha októberben az emelt fizetés a számlánkon lesz.

HÉ